| Kezdetben teremt Bill az eget s a fldet.
Megteremt a zent, majd megteremt gonosz ikermst,
aki ereje raszta tincseiben bjik. Aztn vannak kisistenek,
akik valjban csak jelentktelen kis pcsk.
Az nevk mindig G-vel kezddik
Bks iskolav indult mmoros nyr utn,
de nmethonban pnzt akartak keresni
a sok kis hlye libn.
lt egy brkanapn az izzadsos frfi,
kezben egy nagy knyv, most
sztr utn kell nzni.
Megll egy oldalnl, sznes kpre
bmul, a kpen ngy fi ll,
a menedzser elmul:
„Nini, j az tlet, feccljnk be sok pnzt,
kisgyermekek lelkn keressk a lvt!”
Fl is hvja ket: „Hall, itt Devilish” –
veszi fl a kagylt egy trkeny kis dilis.
Szerzds szletik, jn a sok szakrt:
dalszvegr, sminkes s sztrkpz.
„Az a lnyeg, fik” – kezdik az oktst. –
„Legyetek majd hik, gy csinlunk botrnyt!”
Fogjk a gyermeket, kisminkelik arct,
gyes szerrel fedik pp pelyhedz bajszt.
„Nem baj, legyl lnyos,
gyis ez a trendi” – nem is szmt most
mr, hogy milyen akarsz lenni.
Hozd a pnzt, s tgy gy, mintha
boldog lennl; a pnznk nlkl
gyis semmire se mennl.
„De nem vagyunk bartok,
le is szarjuk lmod – a lnyeg, hogy
nekeld a szmod.”
„Kemny gyerek ez a Bill,
gy tnik, mindent kibr” – s csak
hzzk azt a drtot, ezt is brja…
ezt is…
Meglepdnek, mikor ltjk majd
a drogos tekintetit.
Ott van a msik csv, a kl gitros, a Tom,
de mg fiatal s egy hlye barom.
Szmra csak egy vezr van, a kicsi
kapitny: lba kztt raszts tincs
kalimpl.
Az a j bennk, hogy k a mzesmadzag:
kicsi lnyok anyjukra tapadnak:
”Vedd meg ezt is, ezt is,
milyen j kis cuccok!” – anyjuk pnzt
kltik, ostoba kis ringyk.
k hajszoljk bele a biztos pusztulsba;
szlk meghajlanak a gyermek-unszolsra.
Kicsi, buzi fi, szeretn a farom,
de n legfeljebb csak a lelkt akarom.
Rette mich – vonytja, s ez mly
zenet, de ti nem rtitek: j anytok fizet.
Sznalmas trtnet, s csnya lesz a vge,
de nem k a hibsak, tnkk ti tetttek.
A pnzes stdi sztrtermket akar: a vastag
sminkrteg mly lleksebet takar.
Szortunk mi, ez mr tbb, mint durva:
egyre tbb ebben az orszgban a kurva! |
AJÁNLOM AZ OLDALT